
2026.02.02.
Miért egy illat, egy hang vagy egy film hozza fel a legerősebb emlékeket?
Miért egy illat, egy hang vagy egy film hozza fel a legerősebb emlékeket?
A gyász nem egyforma és főleg nem logikus.
Sokan akkor szembesülnek ezzel, amikor elveszítenek valakit.
Egyik pillanatban még „jól vannak”, a következőben pedig egy teljesen hétköznapi inger egy illat, egy dal, egy jelenet egy filmből hirtelen mindent felkavar.
Ilyenkor gyakran elhangzik a kérdés:
„Miért pont ez?”
„Miért most?”
„Miért így reagálok?”
A válasz nem az, hogy „túl érzékeny vagy”.
Hanem az, hogy az agyad pontosan úgy működik, ahogy ilyenkor kell.
Hogyan működik az emlékezés gyász idején?
Az emlékeink nem egyetlen helyen „tárolódnak”.
Az agy különböző rendszerei:
- máshogy kezelik az érzelmeket,
- máshogy a testi érzeteket,
- és máshogy a történeteket, gondolatokat.
Gyász idején a racionális, elemző agy gyakran túlterhelt,
miközben az érzelmi memória sokkal aktívabbá válik.
Ezért bizonyos ingerek:
- megkerülik a gondolkodást,
- és egyenesen az érzésekhez jutnak el.
Ez nem hiba. Ez egy védelmi és feldolgozó mechanizmus.
🌿 Illatok amikor a test emlékszik előbb
Az illatok feldolgozása az agyban közvetlen kapcsolatban áll a limbikus rendszerrel, amely az érzelmekért és a korai emlékekért felel.
Ez azt jelenti, hogy:
- az illat nem megy át a „szűrőkön”,
- nem elemzünk, nem értelmezünk,
- az érzés azonnal megjelenik.
Milyen embernél erős ez?
Gyakran azoknál:
- akik érzelmileg mélyen kötődnek,
- akik számára a biztonság, otthonosság fontos,
- akik a szeretetet testi szinten élik meg (ölelés, közelség, jelenlét).
Gyászban hogyan jelenik meg?
- hirtelen szorítás a mellkasban,
- könnyek „ok nélkül”,
- az érzés, hogy „mintha itt lenne”.
Mit segíthet?
- megállni egy pillanatra,
- lassan, mélyen lélegezni,
- tudatosítani: „Ez most egy emlék. Nem veszély.”
- akár leírni, milyen illat volt, mit hozott fel.
Nem kell elnyomni.
Elég észrevenni és megengedni.
🎵 Zene és hang – amikor az együttlét hiányzik
A zene nem konkrét eseményeket raktároz, hanem érzelmi állapotokat.
Nem azt, mi történt, hanem azt, milyen volt vele lenni.
Ezért van az, hogy egy dal:
- egyszerre fájdalmas és megnyugtató,
- visszahozza az együttlét érzését,
- miközben tudjuk, hogy már nincs ott.
Milyen embernél erős ez?
Gyakran azoknál:
- akik érzelmileg nyitottak,
- akik kapcsolatban, kapcsolódásban élnek,
- akik számára fontos a „mi” élménye.
Gyászban hogyan jelenik meg?
- hullámzó érzelmek,
- sírás és megkönnyebbülés váltakozása,
- bűntudat: „szabad ezt élvezni?”
Mit segíthet?
- végighallgatni a zenét,
- nem megszakítani az érzést,
- kimondani:
„Most kapcsolódom hozzá.”
- ha túl erős, megállni ez is rendben van.
Ez nem visszaesés.
Ez érzelmi feldolgozás.
🎬 Filmek, képek, mondatok – amikor az értelem keres kapaszkodót
Vannak, akik történetekben dolgozzák fel a veszteséget.
Kérdeznek. Elemzenek. Összefüggéseket keresnek.
Nem azért, mert kevésbé éreznek, hanem mert így próbálnak rendet teremteni a káoszban.
Milyen embernél erős ez?
Gyakran azoknál:
- akik reflektívek,
- akik szeretnek megérteni folyamatokat,
- akiknek biztonságot ad a gondolkodás.
Gyászban hogyan jelenik meg?
- sok „miért” kérdés,
- visszatérő gondolatok,
- belső párbeszédek.
Mit segíthet?
- leírni a kérdéseket,
- nem várni azonnali válaszokat,
- történeteket, beszélgetéseket keresni,
- akár szakemberhez fordulni.
Ez a gyász gondolkodó útja.
Fontos: ezek az utak változhatnak
Lehet, hogy ma egy illat érint meg.
Holnap egy dal.
Később egy mondat.
Ez nem ellentmondás.
Ez feldolgozás.
Miért fontos erről beszélni?
Mert amikor nem beszélünk róla,
- magunkat hibáztatjuk,
- elhallgatjuk az érzéseket,
- és sokszor egyedül maradunk velük.
Pedig a gyász nem gyengeség.
Hanem kapcsolat.
Egy gondolat a végére
Sokan később azt mondják:
„Bárcsak hallhattam volna még egyszer a hangját.”
„Bárcsak lett volna egy üzenet.”
Ma már van lehetőség arra, hogy a szavaink, a hangunk, a gondolataink akkor érkezzenek meg, amikor a legnagyobb szükség van rájuk.
Egyszerűen.
Érthetően.
Szeretetből.
Ez a Messendly szemlélete.




